Táska"fetisiszta" vagyok. Értsd úgy, hogy nincs a világon olyan táska ami nekem megfelelne. A kicsibe nem fér semmi, a nagyba belefér minden, de úgy telepakolom, hogy gerincferdülést kapok + sosem találok semmit, mert minden az aljában köt ki. (nem is értem, hogy lehet egy táskának kétszer akkor alja). Rászoktam, hogy a papírmunkát aktatáskában hurcolom, mert mindig összegyűrtem, vagy a dosszié foglalt sok helyet. Van is egy szép fekete bőr aktatáskám. De kellett egy másik, kicsit nőiesebb. Ime Ő. Prototípus, abban az értelemben leginkább, hogy a bolti tiszítókendővel való varrást még nem próbáltam. Hát tartása az van. A zsebén slingelt (már ha ezt hívják így) szegélyű virágos díszítés, amelyen a bélése is. Egyelőre ki vagyok vele békülve. Szándékosan nem akartam bonyolítani (valamilyen fedél, vagy cipp).
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2011. augusztus 1., hétfő
Táskát varrtam
Táska"fetisiszta" vagyok. Értsd úgy, hogy nincs a világon olyan táska ami nekem megfelelne. A kicsibe nem fér semmi, a nagyba belefér minden, de úgy telepakolom, hogy gerincferdülést kapok + sosem találok semmit, mert minden az aljában köt ki. (nem is értem, hogy lehet egy táskának kétszer akkor alja). Rászoktam, hogy a papírmunkát aktatáskában hurcolom, mert mindig összegyűrtem, vagy a dosszié foglalt sok helyet. Van is egy szép fekete bőr aktatáskám. De kellett egy másik, kicsit nőiesebb. Ime Ő. Prototípus, abban az értelemben leginkább, hogy a bolti tiszítókendővel való varrást még nem próbáltam. Hát tartása az van. A zsebén slingelt (már ha ezt hívják így) szegélyű virágos díszítés, amelyen a bélése is. Egyelőre ki vagyok vele békülve. Szándékosan nem akartam bonyolítani (valamilyen fedél, vagy cipp).
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése